Mindent köszönünk Szikó !!!
Egy kicsit nehéz nekikezdeni ezeknek a soroknak! Sőt nagyon nehéz. Vegyes érzelmek kavarognak most mindnyájunkban! Egyszerre érzünk szomorúságot és büszkeséget, egyszerre morzsolunk el néhány könnycseppet és közben azért mosolygunk is. Szomorúak vagyunk, mert távozik egy nagyszerű ember, egy nagyszerű sportember, egy kiváló edző, egy jó barát, aki hiányozni fog! Hiányozni fogsz Szikó a pályáról, a kispadról, a mindennapokból és az ünnepnapokból, hiányozni fogsz közülünk! De azért azt is tudjuk, hogy ez a búcsú nem egy végleges elszakadás, hisz fogunk találkozni és azt is tudjuk, hogy figyelni fogsz ránk és a lehetőségeidhez mérten még segíteni is fogsz. Most lezárul egy fejezet, és elkezdődik egy új. Neked is, nekünk is. A sport már csak ilyen. Újabb és újabb feladatok, újabb és újabb kihívások! De az összetartozás örökös kapocs! Ahogy eddig is, és ahogy ezután is mindig, közénk tartozol. Tudjuk, hogy nagyon nehéz volt neked ezt a döntést meghozni. Tudjuk, hogy nem volt egyszerű lezárni ezt a 7 évet! Azt is tudjuk, hogy nagyon komolyan és nagyon őszintén, a tőled telhető legmagasabb szinten dolgoztál és küzdöttél mindazért, amit dombóvári kosárlabdának hívunk! És ez a munka nagyon szép gyümölcsöket hozott! Ezeket a gyümölcsöket, eredményeket hosszasan lehetne sorolni! A felnőtt csapat sikereit, a Final Fourt, az NBII Nyugati csoportban megszerzett arany és ezüstérmeket, a junior csapattal és egyéb utánpótlás csapatok mellett elért sikereket, országos döntőket, melyeknek szintén a részese voltál. Ezek igazi sikerek voltak, melyeket együtt élhettünk át! Ezek a sikerek és nem mellesleg a szakmai és emberi nagyságod hozták meg számodra és a Dombóvári Kosársuli számára azt az elismerést, mely ehhez a pillanathoz is vezetett. Előbb az U16-os magyar nemzeti fiú válogatott edzője lettél, most pedig elérkezett az a mérföldkő, amit egy NBI A csoportos csapat melletti edzői feladat jelent. Azt is tudjuk, hogy egy ehhez hasonló feladatot nagyon szerettél volna itthon, Dombóváron átélni. Az élet azonban gyakran másként alakul, mint ahogy az ember azt eltervezi! Ezt a feladatot nem Dombóváron, hanem a második otthonodban Kaposváron fogod elkezdeni. Ott ahol játékos pályafutásod legnagyobb sikereit, a magyar bajnoki címeket és a Magyar Kupa győzelmet elérted és ahol azóta is nagyon szeretnek és tisztelnek! Kívánjuk, hogy az új feladatokban találj sok örömet, győzelmek és sikerek kísérjék edzői pályád újabb szakaszát! Köszönjük a munkádat, a segítségedet, az emberi és sportemberi nagyságodat! Köszönjük mindazt, amit a Dombóvári Kosársuliért és a dombóvári kosárlabdáért tettél! Ne feledd, a dombóvári kosárlabda nagy családja mindig visszavár! És egyébként is játékos és edzői pályád „sormintája” alapján Dombóvár után Kaposvár, Kaposvár után Dombóvár következik! Ezt majd az élet eldönti! Mi pedig itt folytatjuk tovább azt a munkát, amit az elmúlt 7 évben együtt végeztünk. Küzdünk tovább a célokért, az álmokért!
MINDENT KÖSZÖNÜNK SZIKÓ!
