Országos Fiú Serdülő Alsóház Rájátszás (41-44), Kecskemét, 2026.05.10.

Dombóvári Kosársuli KE/A-Kecskeméti KA U13/B 54-58 (23-9, 7-19, 9-16, 15-14)

Varsányi Ádám 18/3, Lehőcz Gellért 10, Kovács Bálint 9/3, Kis Milán 5/3, Kiszler Benedek 5/3, Bálind Botond 2, Schott Zsigmond 2, Szilágyi Kristóf 2, Béndek Zalán 1, Szijártó Dávid, Papp Ádám, Schaadt Zétény.

Győri KC/A UNI-Győr-Dombóvári Kosársuli KE/A 63-75 (19-18, 12-14, 22-19, 10-24)

Varsányi Ádám 9/3, Lehőcz Gellért 17, Kovács Bálint 12, Kis Milán, Kiszler Benedek 6, Bálind Botond 10, Schott Zsigmond, Szilágyi Kristóf 4, Béndek Zalán, Szijártó Dávid 6, Papp Ádám 7/3, Schaadt Zétény 4.

Kilenc hónapnyi munka után Kecskeméten zárta a szezont csapatunk, ahol a Kecskemét, a Győr és a Nyíregyháza között dőlt el az országos rangsor 41–44. helyének sorsa. A több mint 110 indulót számláló mezőnyben ez az eredmény kifejezetten előkelő kis egyesületünk részére, még ha az utolsó fordulóra nem is tudtunk ideális körülmények között készülni. A döntő hetekben az iskolai kirándulások, a diákolimpia és egyéb tanulmányi elfoglaltságok miatt csak ritkán tudtunk teljes kerettel edzeni, ami sajnos a játékunkon is éreztette hatását.

A házigazdák ellen kezdtünk, és bár az első negyedben kiválóan játszottunk, a folytatásban hullámvölgybe kerültünk, a szünet után pedig kifejezetten akadozott a gépezet. A végjátékra azonban sikerült magunkhoz térnünk, így az utolsó másodpercekig nyílt maradt a küzdelem, ám tizenegy másodperccel a vége előtt, egypontos hátránynál egy vitatható bírói ítélet megfosztott minket a labdabirtoklástól. Ezt a mentális terhet a csapat már nem tudta elviselni, a kapott kosár pedig végleg eldöntötte a mérkőzést, ami azért is fájt különösen, mert a győzelemmel a Nyíregyháza ellen léphettünk volna pályára. Készültünk erre a lehetséges összecsapásra, és külön motivációt jelentett számomra, hogy egy korábbi válogatott edzőkollégám Ferenczi Tamás ellen meccselhettünk volna, ám a balszerencsés végjáték végül megakadályozta ezt a várt szakmai párharcot.

A torna következő mérkőzését a Győr csapata ellen játszottuk, amely az első perctől az utolsóig rendkívül kiélezett párharcot hozott. A negyedek szoros alakulása is jól mutatta a két csapat közötti egyensúlyt, a pályán pedig mindkét oldalon több látványos és szép megoldást láthattunk. Az igazi áttörést az utolsó három perc hozta meg, amikor sikerült ritmust váltanunk és állva hagynunk az ellenfelet. Ezzel a győzelemmel a sors mintha kárpótolt volna minket: amit az előző mérkőzés végjátékában a szerencsétlen körülmények miatt elveszítettünk, azt most a srácok a saját erejükből, egy nagyszerű hajrával visszaszerezték.

Kilenc hónapnyi közös munka után a legértékesebb eredményünk, hogy igazi CSAPATTÁ értünk. Bár az edzéslátogatottság terén maradt bennünk némi hiányérzet – hiszen a folyamatosabb közös munka még több fejlődési lehetőséget tartogatott volna –, a fiúk elhivatottsága a legfontosabb pillanatokban mindig megmutatkozott

Ez a szezon bebizonyította, hogy a srácok előtt komoly távlatok nyílhatnak, amennyiben továbbra is ilyen alázattal és komolysággal viszonyulnak a kosárlabdához. A sikeres meneteléshez elengedhetetlen volt a szülők áldozatos háttérmunkája és támogatása, amiért hálás köszönet jár. Külön köszönöm Szilágyi Krisztián segítő edzőmnek a kitartó szakmai támogatást és az egész éves közös munkát. Büszkék vagyunk a csapatra, és motiváltan várjuk a következő fejezetet!

Hajrá Dombóvár!