Ricsilla Sport-Dombóvári Kosársuli KE: 95-74 (21-15, 29-24, 27-17, 18-18)
Zalaegerszeg, v.: Rokob, Csák.
Dombóvár: Tóth K. 9, Tamás 8/6, Kun 4, Pölöske 4, MURVAI 14. Cs.: SZILÁGYI 21/9, Csapó T., Szabotin, Lovas 4, Heisz 5/3, Molnár 5/3.
A hétvégén ismét Zalaegerszegre utazott csapatunk, ahol a Ricsilla Sport csapatával játszottuk aktuális bajnoki mérkőzésünket az NB2-es pontvadászatban. Sajnos két fontos láncszem is hiányzott együttesünkből, Banai és Tóth M. nem tudtak velünk tartani, így helyettük fiatal játékosok kerültek a csapatba. Természetesen – mint mindig – a győzelem reményében léptünk parkettre, de hamar világossá vált, hogy ezen a napon nem lehet keresnivalónk. Nem szoktam a játékvezetők ténykedésével foglalkozni, de már az első percekben kicsúszott kezükből a mérkőzés irányítása. A hazai csapat folyamatos reklamálásáért elmaradtak a nyilvánvaló technikai hibák, amivel esetleg idejében meg lehetett volna fogni az elszabaduló indulatokat. A mindenáron győzni akaró hazai tréner kivétel nélkül minden egyes fújást kritikával illetett, személyeskedett, gúnyolódott. Mindezt büntetlenül tehette.. Mi ezt látva bölcsebbnek tartottuk, hogy ebbe nem megyünk bele, távol áll Tőlünk az efféle viselkedés. Nálunk több fiatal játékos is van, nem hinném, hogy ez lenne a követendő példa. A játékban egyébként a rutinos hazaiak kihasználták fizikális fölényüket, fokozatosan húztak el tőlünk, végül nagyarányú győzelmet szereztek. Köszönöm játékosaimnak a korrekt hozzáállást, hatalmas szívük van. Mivel ez egy amatőr bajnokság, az évek során tapasztaltak, ill. a fenti dolgok miatt nem kívánunk többé játszani a Ricsilla Sport vendégeként.