U11”B”, Alapszakasz 7. forduló, E csoport
Dombóvári Kosársuli KE U11″B”- NKA Pécs „C” 46-42 (11-15, 18-11, 8-10, 9-6)
Dombóvár, Szent Orsolya Iskola, zárt kapus mérkőzés
Jv.: Fodor B., Ács D.
Asztalos Ádám 6, Barna Zsombor 3, Világos Olivér 1, Schott Benedek 4, Roósz Balázs 17, Derventics Marcell 1, Molnár Mátyás 9, Takács Benett-, Kovács Bálint 1, Pintér-Kovács Balázs-, Varga István 2, Eljaber Omar Raid 2
GYKSE Szekszárd „B”- Dombóvári Kosársuli KE U11″B” 84-25 (22-4, 23-13, 29-6, 10-2)
Dombóvár, Szent Orsolya Iskola, zárt kapus mérkőzés
Jv.: Bálind A., Lipovszky F.
Asztalos Ádám 6, Barna Zsombor -, Würth Attila 1, Schott Benedek 1, Roósz Balázs 11, Derventics Marcell -, Molnár Mátyás 4, Takács Benett-, Kovács Bálint 2, Pintér-Kovács Balázs-, Kmetyó Marcell-, Eljaber Omar Raid –
A súlyos járványhelyzet miatt három hónap után léphettünk pályára újra bajnoki mérkőzéseken. Hosszú, nehéz időszak volt ez. Amellett, hogy a gyerekek egészségének védelme érdekében és a sok hiányzó miatt január óta nem játszottunk hivatalos mérkőzést, februárban és márciusban az edzéseket is nem egyszer 5-6 gyerek részvételével végeztük. A helyzet áprilisban kezdett normalizálódni, a keret tagjai fokozatosan tértek vissza. Innen próbáltuk újraépíteni magunkat. Nagyon vártuk már, hogy újra meccseket játszhassunk, hisz a mérkőzések a sportág ünnepei és mindig élményt jelentenek a srácoknak függetlenül azok kimenetelétől. Az U11-es bajnokság alapszakaszának 7. fordulóját hazai pályán rendezhettük meg, a szokásostól eltérő módon nem egy nap, hanem két különböző időpontban. E hét szerdán a Nemzeti Kosárlabda Akadémia Pécs „C” csapatát láttuk vendégül. Ismertük már őket, mivel decemberben játszottunk már egymás ellen a Kaposvár Arénában. Akkor egy magabiztos, nagyobb arányú győzelmet szereztünk, de óva intettem a gyerekeket attól, hogy az akkori meccsből messzemenő következtetéseket vonjunk le. Ez a mostani mérkőzésen be is igazolódott. Kilián Balázs edző csapata egyrészt végig tudta edzeni az elmúlt hónapokat másrészt látható fejlődésen is ment keresztül legutóbbi találkozásunk óta. A találkozót jól kezdtük, az első néhány perc jól sikerült. Ekkor azonban megtorpantunk egy kicsit, ellenfelünk pedig kiegyenlített, majd a vezetést is átvette. A kenguru bajnokság szintjén komoly küzdelem, kiegyenlített csata folyt a pályán. Ellenfelünk határozott, kemény védekezése nem ízlett a csapatomnak, a többhónapos meccshiányt követően sokszor kerestük magunkat a pályán. A szívünk és a lelkesedés vitt előre, de labda többször dadogott a kezünkben, a védekezésbe is csúsztak hibák. A második negyedben ismét magunkhoz tudtuk ragadni a kezdeményezést, de a javuló támadójáték ellenére nem tudtuk lerázni a szívósan tapadó és lelkes ellenfelünket. A félidei büntetőzésünk nem először sikerült jól a szezonban, ami döntőnek is bizonyult a végén. Három pontos előnnyel fordultunk a félidőben. A harmadik negyed szintén fej-fej melletti küzdelmet hozott, a játékrészt két ponttal a pécsiek nyerték. Egy pontos előnnyel kezdtük meg a záró játékrészt. Második sorunk nagy elánnal és akarattal vetette magát a küzdelembe. Mindkét csapat a győzelemért hajtott, és mozgósította maradék energiáit. Bár játékunkba csúsztak hibák, a szívünk vitt előre. A pályán lévők harcoltak, a kispad pedig lelkesen bíztatta a parketten lévőket. Szoros végjáték után sikerült behúznunk a győzelmet, amit a gyerekek lelkesen ünnepeltek meg a pályán. Öröm volt látni, ahogy egymás nyakába ugrottak! Gratulálunk ellenfelünknek, mert jól játszottak és komoly ellenállást tanúsítottak.
A munka ünnepének reggelén, május 1-én, szombaton a GYKSE Szekszárd „B” csapatát fogadtuk saját csarnokunkban, a Szent Orsolya Iskolában. A tolnaiakkal már többször találkoztunk a mostani idényben, az U10-es és az U11-es bajnokságban is. Egy nagyon jó játékerőt képviselő és emellett rendkívül szimpatikus és sportszerű csapat a Szekszárd, akikkel nagyon hasznos mérkőzéseket játszottunk eddig is. A magasabb edzésszámmal dolgozó gárda vitathatatlanul előttünk jár még, az eddigi mérkőzéseinket ők nyerték. A korábbi találkozókon voltak már ellenük jó periódusaink, de győznünk még nem sikerült. A meccshiányos időszakunk és a szerdai döcögős játékunk után sejthető volt, hogy nagyon nehéz mérkőzés vár ránk. A találkozó előtt megbeszéltük a srácokkal, hogy csak egy fegyelmezett, határozott védekezéssel, jó lepattanózással, és nagyon sok futással, labda nélküli mozgással lehet csak keresnivalónk. Kérdéses volt, hogy a kényszerszünet után ehhez mennyi erőnk lesz. Egy alapos, jó bemelegítés után kezdtük meg a meccset. A kezdés nagyon rosszul sikerült. Az alsó korosztályokban általános egészpályás védekezésünk totális csődöt mondott. Az ellenfél két gyors és ügyes játékosát rendre indította, a kosarakat pedig egymás után kaptuk. Ahogy az lenni szokott, a gyenge védekezés a támadó játékunkra is bénítólag hatott. Ellenfelünk átszáguldott rajtunk az első negyedben. A második negyedben valamelyest összeszedtük magunkat, védekezésünkön is módosítottunk. A gyors indítások ellen félpályás védekezésre váltottunk, ami valamelyest működött is, de átütő sikert nem hozott. Bár a gyors indításokat ki tudtuk iktatni, az emberfogásos védekezésünkbe nagyon sok hiba csúszott. Olyan hibákat követtünk el, amiket nem lett volna szabad még ebben a korosztályban sem. Emberünket sokszor üresen hagytuk, szaladgáltunk a labda után. A szekszárdiak ezeket a hibáinkat rendre megbüntették. A félidőre-ahogy mondani szokás-le is főtt a kávé. A játék képe a második félidőben sem változott. A kihagyás okozta kondícionális problémáink egyre jobban kiütköztek, önbizalmunk és az oxigén egyre fogyott. A végére már nemcsak fáradtak, hanem idegesek is lettek a gyerekek, 3-4 ziccert is elhibáztunk zsinórban. Fontos megjegyezni, hogy az akarással ezen a napon sem volt gond, de az elmúlt hónapok viszontagságai rányomták a bélyeget a teljesítményünkre. A szezon legnagyobb arányú vereségét szenvedtük el. Gratulálunk Mandulás Zoltán edzőnek és tehetséges csapatának ilyen arányban is megérdemelt győzelmükhöz!
Folytatjuk a munkát, mert a jövő héten előbb az U11-es, majd azt követően a Baranya megyei U10-es bajnokság zárófordulója következik. Szeretnénk méltó módon lezárni mindkét bajnokságot, melyekben összességében nem teljesítettünk rosszul. Igyekszünk rendezni a sorokat és a heti edzések során felpörgetni magunkat a következő meccsekre.
Hajrá Dombóvár!!!!!
Kardos Attila, edző
