Halmai Zsombor 23/9, Kapinya Péter 43/21, Kiss Máté -, Fenyvesi Ábris 6, Barna Zalán -, Herke Máté 4, Fülöp Sámuel -, Lakatos Ábel -,

Pakson folytattuk a bajnokság következő mérkőzését. Nyolcan tudtunk csak utazni, mert betegségek és iskolai elfoglaltságok alakították a napunkat. Az első negyedben 5 percig csak kerestük önmagunkat a pályán, mert a bemelegítésünk enyhén gyatrára sikeredett. A nyolc fő láthatóan zavart bennünket, ilyen kevesen talán még soha nem voltunk! Tehát öt perc képzavar után kezdtünk magunkra találni. A sorozatos hibák után volt egy kis megvilágosodás a fiúk fejében, mert sikerült becsatlakozni a mérkőzésbe a negyed végére. A második negyedben egy számomra hihetetlen időszakot produkálva, Kapinya Peti és Halmai Zsombi duó 32 pontot termelt (Herke Máténak is volt egy duplája), úgy, hogy 6 hárompontost süllyesztettek el a Paks gyűrűjében szinte hiba nélkül. AZ extra gyorsindítások pedig hozták a kötelező ziccereket (BRAVÓ-BRAVÓ)! Őszintén szólva ezek a percek megérik a kosárlabda sportba fektetett munkát, energiát! A negyed végére az eredmény máris átfordult számunkra kedvező irányba 32-45 ide. A harmadik negyedben ismét volt egy rövidzárlat amikor gólcsendben szaladgáltunk (elképzelés nélkül), és csak követtük az eseményeket. Oké a fáradtság is már beleköltözött a testekbe, de a negyedik negyedre ismét megráztuk magunkat és újjászületve okosan, hosszabb és sikeres támadásokat vezettünk. A játék összképe teljesen a korosztály sajátosságait tükrözte, egyszer fenn és egyszer lenn! Így, hogy ennyire kevesen voltunk, számomra meglepetés játékot produkálva szinte simán nyertünk. Nagyon gratulálok a csapatomnak és kívánom, hogy a továbbiakban is legalább ilyen hozzáállással és akarattal versenyezzenek.

Gratulálok a győzelemhez.

Hajrá Dombóvár!