György B.(12), Bálind B.(8), Bor B.(8), Takács B.(5), Kis M.(4), Mati B.(3), Szijártó D.(2), Pataki K.(1), Schott Zs., Szalai Sz., Blaskovics G.

A negyedik fordulóban Kozármislenyben léptünk pályára, ahol két mérkőzés várt ránk. Edzőként azt gondolom, hogy ez a játéknap sokkal többet adott, mint amit pusztán az eredmények mutatnak.

Az első mérkőzésen a házigazda Kozármisleny SE csapatával játszottunk. Igazi rangadó hangulatú, kifejezetten jó iramú találkozó volt, ahol végig fej fej mellett haladt a két csapat. A gyerekek hajtottak, küzdöttek, segítették egymást a pályán és ami edzőként külön öröm: nagyon jól visszaköszöntek azok az elemek, amelyeket az edzéseken gyakorlunk. Bár a végjátékban most 84–81-re alulmaradtunk, de a lefújást követően a csapat egy pillanatig sem volt szomorú, mivel mi mindent megtettünk amit lehetett.  Kis szerencsével és kevesebb hibával máshogy is alakulhatott volna a mérkőzés.

Azt sem szabad azonban elfelejteni, hogy ez a csapat csak ilyenkor -amikor forduló van- játszik együtt. A fejlődés viszont egyértelműen látszik a csapaton, ezt nem csak mi, edzők érezzük, hanem a szülők visszajelzései, valamint az ellenfeleink edzői is megerősítik. Gratulálunk a Kozármisleny SE csapatának és 2026.02.08-án megpróbálunk visszavágni. 

Sajnos Schmidt Árminnak (Itt is jobbulást kívánunk!) az első mérkőzésen megsérült az ujja, ezért őt a következő mérkőzésen pihentettem inkább a nagyobb baj elkerülése végett.

A második mérkőzésen a KASI/B csapata volt az ellenfelünk. 

Itt is egy kifejezetten jó mérkőzés kerekedett, megfelelő intenzitással és jó játékkal mindkét oldalon, bár rajtunk már jelentkeztek a fáradtságból eredő jelek (rossz döntések, eladott labdák, kihagyott ziccerek). A gyerekek előtt azonban le a kalappal, mivel igaz, hogy kivett belőlük sokat az első meccs, de fantasztikus volt látni, ahogy a tartalékaikat mozgósítják, küzdenek, hajtanak és egymást is bíztatják. 

Sajnos azonban a találkozót nem tudtuk végig játszani: a vendégek edzőjének viselkedése miatt a mérkőzést le kellett fújni.

Így már soha nem tudjuk meg mi lett volna a végeredmény, pedig a játék képe alapján egy igazán izgalmas befejezés volt várható ezen a meccsen is.

Edzői szemmel nézve azonban a legfontosabb üzenet egyértelmű: a csapat jó úton halad. A gyerekek bátran játszanak és egyre jobban értik a játékot. Ezek azok az alapok, amelyekre hosszú távon lehet építeni – az eredmények pedig idővel maguktól is jönni fognak.

Büszke vagyok a csapatra.

Hajrá Dombóvár!