Kun Kenéz

Mióta sportolsz (sportoltál)? Miket sportoltál?

10-11 évesen kezdett el foglalkoztatni a kosárlabda. Az egyik nyáron hirtelen sokat nőttem és az akkori testnevelés tanárom megkérdezte, hogy nincs-e kedvem kosarazni. Valahogy így kezdődött. Más sportot sosem próbáltam versenyszerűen űzni, de hobbi szinten bármilyen labdajáték szóba jöhet.

Miért a kosárlabda? Edzőid?
Két szó: Space Jam, Kosaras kártya . Szerencsére mondhatom magam, mert a kaposvári utánpótlás képzés összes szakemberével dolgozhattam együtt. Többen, több féleképpen voltak hatással a pályafutásomra. Úgy gondolom, hogy mindenkitől tanultam valami hasznosat, valami egyedit, amiket a mai napig próbálok alkalmazni akár a pályán akár a civil életben. Sokat köszönhetek Ékes Tamásnak, Fekete Ádámnak, Dross Zoltánnak és Bodródi ”sikeredző” Lajosnak.

Eredményeid?
Több korosztályos diákolimpián is pályára léptem, de a legjobb eredményem a 4. Hely. Felnőtt szinten, pedig amire nagyon büszke vagyok, hogy máltai kupagyőztesnek mondhatom magam még 2012-ből, magyar mezőnyben valószínűleg egyedüliként . Az NB2-es pontvadászatban pedig a 6. helyezés. A Somogy Megyei Bajnokságban pedig hatszor sikerült a legelőkelőbb helyen végezni.

Mennyit edzel(edzettél)?
Kevesebbet, mint amennyit kellene . Heti kétszer Dombóváron, néha-néha Kaposváron is. Kadettos, junioros koromban heti 5 edzés plusz meccs volt a rutin. Ha nem jártál edzésre, a csapat közelébe sem kerülhettél.

Mit szeretnél elérni(mit értél el)? példaképek.
Mint mindenki én is szerettem volna profi kosaras lenni. Annyi önkritikám azonban volt és van is, hogy nagyon messze vagyok attól a szinttől. Ettől függetlenül szeretném, ha úgy emlékeznének rám, legyen az bárhol is, bármilyen csapat színeiben is, hogy rajtam soha semmi sem múlt. Nem titkolom, hogy győzni igazoltam Dombóvárra, Málta és Somogy után Tolnában i szeretnék nyerni valamit.  Igazi példaképem nincs, több játékost is kedvelek. Van, akit a védekezése miatt, valakit a játéka alapján, valakit pusztán a stílusa, személyisége miatt. A magyar bajnokságból viszont három fiatal játékossal is jó barátságot ápolok, így nekik mindig külön drukkolok: Halász Ákos (PVSK), Juhos Levente (SZTE-SZEDEÁK) és Benke Szilárd (ZTE).