Kenguru bajnokság 1. forduló, 2020. 10.18.Szekszárd
1.mérkőzés :
GYKSE Szekszárd—Dombóvári Kosársuli 97:33 (29:8, 23:9, 15:8, 30:8)
Dombóvári Kosársuli: Darázsdi Ákos (-), Pataki Gergő (12), Lehőcz Zétény (13), Orsós Barnabás (1), Apáti Noel (-), Horváth Gergő (3), Kiss Kolos Boldizsár (-), Tőzsér Levente (-), Péter Vencel Kusán (-), Vértes Botond (1), Babulják Balázs (1), Eljaber Mohammad (2),
2. mérkőzés:
Dombóvári Kosársuli—Atpmerőmű-KSC Szekszárd 83:17 (18:0, 30:7, 23:6, 12:4)
Dombóvári Kosársuli: Darázsdi Ákos (1), Pataki Gergő (17), Lehőcz Zétény (21), Orsós Barnabás (10), Apáti Noel (6), Horváth Gergő (4), Kiss Kolos Boldizsár (2), Tőzsér Levente (5), Péter Vencel Kusán (2), Vértes Botond (14), Babulják Balázs (1), Eljaber Mohammad (-),
A hétvége meglepetéseket tartogatott a számunkra. 1. mérkőzésként megint összekerültünk azokkal a szekszárdi fiúkkal, akiktől a múlt hétvégén nagyarányú vereséget szenvedtünk. A mostani célunk a mellett, hogy csökkentsük a köztünk lévő pont és játéktudásbeli különbséget, azt hiszem sikerült. Természetesen ehhez két kis ügyes játékosunk merész játéka nagyban hozzájárult. Azokat a hibákat azonban, amiket a múlt hétvégén elkövettünk a szekszárdi fiúk ellen, most is sikerült elkövetnünk. Egész pályás letámadásnál nem tudtuk a labdákat bedobni, pontatlanok voltak a passzaink, eladtuk a labdákat, a lőtt passzokat nem tudtuk megfogni, kigurult a labda a kezünkből, millió ziccer kimaradt a gyors támadások alkalmával. Megint nem szedték magas játékosaink a lepattanókat, ha mégis sikerült, nem tudtuk értékesíteni azokat. egymásra vártunk, hogy a másik megoldja a kialakult helyzetet. Inkább menekültünk a labda elől, mintsem hogy mentünk volna a labda felé. Védekezésünk gyenge lábon állt. Viszont voltak már próbálkozásaink. Fejben már akartunk, csak nem tudtuk mindig a dolgokat megvalósítani.
Aztán jött a második mérkőzés egy nagyon fiatal szekszárdi kislányokból álló csapattal szemben. Fiaink életerőre kaptak, száguldoztak a pályán, mintha valami nagy nyomás alól szabadultak volna fel. Végre volt játék a pályán, mindenki tudta mi a feladata, merre kell futnia, tudtunk küzdeni, és a technikai elemeket is igyekeztünk jól megoldani.
Az egész pályás letámadásunkat felcseréltük egy félpályás felállt védelemre. Igyekeztünk a szekszárdi lányok játékkedvét nem elvenni.( Mi ugyanezt a fiúktól nem igazán kaptuk meg, ők a 100 értékesített pontra koncentráltak. Végül az nem lett meg!)
Nagyon ígéretes volt a 2. megmérettetés! Gratulálunk a játékotokhoz!
Minden mérkőzés célja a tanulás. Játék közben derül ki, mi az amit az edzésen begyakoroltunk és megy, mi az amit még nyüstölni kell. Nekünk a labdavezetésben, a passzolásokban, a bedobásokban, a labda elfogásában és a ziccer dobásokban kell rengeteget fejlődnünk.
Ez még csak a kezdet, hosszú út áll előttünk! Remélem lesz mindenkinek kitartása, akarata, szorgalma, alázata a játék iránt és önbecsülése a további munkában!
Fiúk, mi edzők bízunk bennetek! Büszkék vagyunk rátok, mert van szívetek, tudtok küzdeni!
Igyekszünk titeket a legjobb tudásunk szerint segíteni!
HAJRÁ DOMBÓVÁR!