U11”B”: Kenguru bajnokság, alapszakasz, 2. forduló, Dombóvár
Dombóvári Kosársuli KE „B”- KASI „C” 70-62 (16-14,21-25,26-6,7-17)
Asztalos Ádám 17, Barna Zsombor 7, Fekete Ádám 3, Schott Benedek 2, Roósz Balázs 23, Világos Olivér-, Molnár Mátyás 12, Takács Benett-, Würth Attila 1, Pintér- Kovács Balázs 2, Eljaber Omar Raid 3
GYKSE Szekszárd „B”-Dombóvári Kosársuli KE „B” 76-31 (18-10,15-9,26-4,17-8)
Asztalos Ádám 5, Barna Zsombor 8, Fekete Ádám -, Schott Benedek 1, Roósz Balázs 8, Világos Olivér-, Molnár Mátyás 3, Takács Benett-, Würth Attila -, Pintér- Kovács Balázs 2, Eljaber Omar Raid 4
Folytatódott az U11-es bajnokság is az alapszakasz második fordulójával. Az „E” csoport küzdelmeit sikeres pályázat után hazai környezetben rendezhettük meg. A Szent Orsolya Iskola csarnokában pályára lépő U11”B”(valójában 2011-esekből álló tiszta korosztályú U10-es) csapatunk nem a legkedvezőbb előjelekkel készülhetett a hétvégére. A keretből hat játékos hiányzott karantén illetve betegség miatt. Mivel bő a keretünk, 11-en így is ki tudtunk állni. Igaz, több játékosunk számára ez egy komoly kihívást is jelentett. Voltak olyanok, akik az eddigi kevesebb játékperc után, néhány hónap kosárlabdázást követően rögtön a kezdő sorokban találták a magukat. Hála Istennek jól reagálták le ezt a helyzetet és éltek a lehetőséggel.
Első mérkőzésünket a „D” csoportból érkező KASI „C” együttesével vívtuk. Ellenfelünk nálunk szűkösebb kerettel, de valamivel magasabb, erősebb fizikumú játékosokkal állt fel. Ehhez már hozzászokhattunk az első fordulóban is, de ezt tudtuk, amikor vállaltuk a bajnokságot a fejlődés és a játéklehetőség reményében. Megbeszéltük a srácokkal, hogy egy fegyelmezett és határozott védekezéssel és egy bátor, gyors támadójátékkal próbáljuk meglepni az ellenfelet rögtön a mérkőzés elején. Bár a támadások befejezésénél az első percekben még izgultunk egy kicsit és több könnyű dobást elrontottunk, összességében ez sikerült. Első sorunk jó védekezés és javuló támadójáték mellett két pontos előnnyel zárta a nyitó negyedet. Második sorunk következett, ahonnan több, a korábbi meccseken jól teljesítő játékos is hiányzott ezen a hétvégén illetve Molnár Mátyás szereplése is kérdéses volt. Matyi szerencsére végül tudta vállalni a játékot, aminek örült a csapat, hisz egy meghatározó játékosról van szó. A második játékrész is szoros volt, de néhány bizonytalanságunk illetve ellenfelünk erős második sora és jó játéka azt eredményezte, hogy négy ponttal alulmaradtunk ebben a negyedben. A félidei büntető dobások után szoros állásnál folytatódhatott a játék. Első sorunk nagy elánnal vetette magát a küzdelembe. Jó védekezés, sok labdaszerzés és bátor, ponterős támadójáték jellemzett minket. Eddigi mérkőzéseink kiemelkedően legjobb negyedét produkáltuk. Asztalos Ádám és Roósz Balázs igazi vezérei voltak a csapatnak. Agilis, ponterős játékukhoz sokat hozzátett a többiek fegyelmezett védekezése, jó lepattanózása, labdaszerzései is. A 26-6-ra megnyert játékrészben igazán szép dolgokat láttam a csapattól, ami bíztató lehet a jövőre nézve. Az utolsó negyed előtt megbeszéltük második sorunkkal, hogy a nagyobb előny ellenére még nincs vége a mérkőzésnek, nem engedhetünk ki egy pillanatra sem. Ezt azonban nem tartottuk be. Nagyon fiatalok vagyunk még, de mindenből lehet és kell tanulni. Ebből feltétlenül kell, mert most komolyan hibáztunk. Egy megnyert meccset kishíján kiengedtünk a kezünkből. Lanyhult a koncentráció, nem figyeltünk az emberfogásra, könnyű labdákat ajándékoztunk az ellenfelünknek, akik megérezték a lehetőséget. Pontról-pontra dolgozták le hátrányukat, mi pedig ettől egyre bizonytalanabbá váltunk. A közel 20 pontos előny mindössze 4 pontosra olvadt. Szerencsére a szívünk a helyén volt és az utolsó percekben ismét összeszedtük magunkat. Eljaber Omar és Molnár Mátyás kulcspillanatokban büntetőket tudtak kiharcolni és az azokból szerzett három pont végül hozzásegített minket a győzelemhez! A nyolc pontos győzelem örömteli számunkra és az is, hogy kilenc játékosunk is a gyűrűbe talált. Ugyanakkor lényeges, hogy levonjuk a meccs tanulságait. Az egyik legfontosabb tanulság az volt számunkra, hogy a mérkőzés a záró dudaszóig tart.
A nap zárómérkőzését a GYKSE Szekszárd „B” csapata ellen vívtuk. Nem voltak ismeretlenek számunkra, hisz az U10-es bajnokságban már találkoztunk velük, mivel ők is zömmel 2011-es játékosokkal állnak fel. Tudtuk, hogy jó csapat, több átlagon felüli képességű és jó fizikumú, magas játékossal a soraiban. Mivel mindkét csapat legyőzte a Kaposvárt így ez a meccs a csoportgyőzelemért zajlott, de azt azért tudtuk, hogy a találkozónak a Szekszárd az esélyese. Mi azt a célt tűztük ki magunk elé, hogy játsszunk egy jó meccset, próbáljuk megnehezíteni az ellenfél dolgát és gyakoroljunk egy erős csapattal szemben, mert ezekből a meccsekből lehet a legtöbbet tanulni. Ez a célkitűzés az első két negyedben valamelyest megvalósult bár ellenfelünk itt is fölényben volt. Az elsőt 18-10-re, a másodikat 15-9-re nyerte a GYKSE. A félidei 14 pontos hátrányról azt gondoltuk, hogy tudjuk csökkenteni a különbséget a találkozó második felében, de végül ez nem így történt. A szekszárdiak nagyon gyors és technikailag is jól képzett kulcsembereit nem tudtuk tartani, emellett a magassághátrányunk sok energiát kivett belőlünk mind védekezésben, mind támadásban. A küzdeni akarásunkkal nem volt probléma, a szívünk vitt előre, de az erőnk fogyott, az olló pedig egyre nyílt. A harmadik negyedben mindössze négy pontot tudtunk szerezni és ez lényegében el is döntötte a mérkőzést. Az említett okok miatt ezen a meccsen jóval kevesebben és jóval kevesebbszer tudtunk a gyűrűbe találni. Barna Zsombor és Roósz Balázs 8-8 pontja volt a legtöbb és ez a végeredményen meg is látszott. A szekszárdiak megérdemelten és magabiztosan győztek, melyhez gratulálunk. Ugyanakkor nem vagyunk elkeseredve, mert különösen az első félidőben azért jó néhány olyan momentum volt, ami azt mutatja, hogy a csapat nem jár rossz úton. Ezekben a fiatal korosztályokban a fizikai paraméterek, magasság, súly, izomzat aktuális állapota különösen sokat számítanak. Ezt tudtuk, amikor U10-es csapattal elindultunk az U11-es bajnokságban. Folytatjuk a közös munkát, melyet nagyon élvezünk. Egy igazi közösség van formálódóban, ahol a gyerekek képesek egymásért küzdeni, és akik nagyon szeretnek kosarazni! És ebben a korban talán nincs is ennél fontosabb!
Hajrá Dombóvár!!!