Fiú Serdülő Területi Bajnokság Tolna Megye

Marcali Szürkefarkasok – Dombóvári Kosársuli KE/B 74-65 (24-10, 20-10, 13-25, 17-20)
Amma Botond -, Bogárdi Dominik 4, Darázsdi Ákos – Eljaber Mohammadihsan 1, Faluközi Máté 2, Fülöp Sámuel 9, Ignácz Dominik 15/3, Horváth Gergő 4, Koós Kende 14, Lakatos Ábel 4, Péter Kusán 12, -, Varsányi Dávid –

Számunkra elérkezett a bajnokság utolsó mérkőzése, amin szerettünk volna szépen búcsúzni a mögöttünk hagyott szezontól.
Sajnos az első félidő nem úgy alakult ahogy elterveztük, nem tudtuk kihasználni a magassági- és erőfölényünket, a kialakított helyzeteinket pedig csak ritkán tudtuk kosárral befejezni. Ellenfelünk viszont nagyon szépen, és jól játszott, és erőszakosabban, határozottabban is védekezett mint mi, ezért a szünetre jelentős, 24 pontos hazai vezetés alakult ki.
A félidőben próbáltam rendezni a sorokat – kinél egy kis fejmosással, kinél egy kis lelkizéssel -, de ami a harmadik negyedben történt az még így is nagyon meglepett. Varázsütésre elkezdett működni minden, ami addig nem. Keményen, harciasan védekezve, minden labdáért megküzdve mentünk ki a pályára. Ennek következtében támadásban is felpörögtünk, és gyors, kombinatív játékkal sikerült sok pontot szereznünk. A csapatjátékot dicséri, hogy szinte minden kosarunk gólpassz után született, és minden pályán lévő játékosunk betalált legalább egyszer ebben a negyedben. A slusszpoén az utolsó másodpercben érkezett, amikor Ignácz Domi egy félpályán túlról elengedett hárompontost süllyesztett el a hazaiak gyűrűjében, amivel pont megfeleztük a félidei hátrányunkat. Ezt a kosarat még sokáig fogjuk emlegetni!
A záró játékrészre is megmaradt a lendület, és a lelkesedés, és tovább folytattuk a felzárkózást. Két perccel a vége előtt már csak öt pont volt a különbség a két csapat között, de ennél közelebb – pár elkapkodott támadás, valamint ellenfelünk legjobb játékosának jól időzített kosarai miatt – már nem tudtunk férkőzni.
A vereség ellenére nagyon büszke vagyok a csapatra, és főleg a második félidei hozzáállásra és teljesítményre. Jó volt ezen a mérkőzésen a kispadról figyelni, hogy volt értelme az elvégzett munkának, és látni, hogy végre tudtunk felszabadultan, igazi CSAPAT-ként egymásért küzdve kosárlabdázni, amit korábban annyiszor hiányoltam a bajnokság során.
Ellenfelünknek gratulálok a megérdemelt győzelemhez, csapatomnak pedig az ezen a mérkőzésen, valamint az egész bajnokság során nyújtott teljesítményéhez! Szép volt fiúk!