U18- Szekszárdi Sólymok-Dombóvári Kosársuli KE

U18- Szekszárdi Sólymok-Dombóvári Kosársuli KE

Szekszárdi Sólymok – Dombóvári Kosársuli KE: 46-66 (13-15, 22-9, 5-19, 6-23)
Dombóvár: TAKÁCS A. 17/9, Lalák V. 7, VÉRTES ZS. 17/6, HEISZ A. 9, Kapinya I. 3. Cs.: ORBÁN Z. 6, Pápai G. 2, Halmai D. 2, Slavati B. 3.

A regionáls bajnokság 2. körének utolsó előtti fordulójában Szekszárdra látogatott junior csapatunk, ahol győzelmi reményekkel léptünk parkettre. Jól indult számunkra a mérkőzés első pár perce, 7-0-ra vezettünk. Ezután érthetetlen módon elkezdtünk kapkodni, siettettük a támadás befejezéseket, és elvesztettük a ritmusunkat. Óriási hullámvölgybe kerültünk, hibát hibára halmoztunk és ezt a hazaiak köszönték szépen és 11 pontos előnyt harcoltak ki a félidőre a javukra. A nagyszünetet követően egy teljesen más csapat jött ki a pályára, elkezdtünk végre harcolni, jól védekeztünk, és ennek köszönhetően a támadásaink is feljavultak, pontosabbá váltak. 17-1-es futásunknak köszönhetően a 27. percben már 5 ponttal vezettünk. A hazai csapat a záró negyed elején szerzett 4 pontjával még felzárkózott 44-46-ra, de ezután újra egy nagyot mentünk (20-2-es futás), és sima győzelmet szereztünk a közben kipontozódások miatt megfogyatkozott ellenfelünkel szemben. Aki ott volt láthatta, hogy ez azért nem volt ilyen könnyű, és egyszerű.. Gratulálok srácok a 2. félidei teljesítményért! Folytatás kedden az ASE ellen!

U13- Dombóvári Kosársuli KE-Bonyhádi KSE

U13- Dombóvári Kosársuli KE-Bonyhádi KSE

Nagyok kupája (U13) 2019.03.07.

Dombóvári Kosársuli KE-Bonyhádi KSE 55-88 (17-26, 16-16, 8-26, 17-20)
Bálint Bence 8, Bálint Botond 12, Barna Lili 1, Bőzsöny Eperke, Csomor Gábor 10, Fenyvesi Merse 6, Halmai Zsombor 6, Kapinya Péter, Lukács Liza 4, Pápai Levente, Ruppert Dominik 9/3, Téwald Patrik 2, Gergely Hanna.

Mérkőzés előtt ketten is jelezték, hogy megbetegedtek (Gácsi Zalán, Nagy Gábor Áron), így a srácok nem állhattak rendelkezésünkre. Helyettük két fiatal 2008-as játékost (Kapinya Péter, Halmai Zsombor) kértünk fel a játékra.
Előző napi mérkőzésünk nyomát sem láttuk a találkozón. Igaz volt eladott labdánk és kihagyott ziccerünk is, de nem volt jelentős. Ilyen meccsekért indultunk el a megye bajnokságban! Így kell minden mérkőzéshez hozzáállni! Így kell küzdeni, hajtani a pályán, ahogy ezt a kilátogató közönség láthatta. Így lehet veszteni és győzni is! Talán most játszottunk ebben a bajnokságban ilyen jól egy sokkal magasabb és erősebb ellenfél ellen. Szimpatikus volt, hogy a bonyhádi csapat egy percig sem gondolta azt, hogy ők a jobbak, hanem tisztelettel, sportszerűen játszottak ellenünk egész mérkőzésen!
Gratulálni tudok a CSAPAT teljesítményéhez, el kell hinni magunkról, hogy bármire képesek vagyunk, ha …! Hajrá Dombóvár!

U13- Dombóvári Kosársuli KE-Bonyhádi KSE

U13- Atomerőmű SE Leány-Dombóvári Kosársuli KE

Atomerőmű SE Leány-Dombóvári Kosársuli KE 113-49 (26-21, 41-10, 27-7, 19-11)
Fenyvesi Merse 2, Pápai Levente, Nagy Gábor Áron 4, Ruppert Dominik 11/6, Bálint Bence 2, Barna Lili, Bőzsöny Eperke 4, Lukács Liza 5, Bálint Botond 4, Téwald Patrik 2, Csomor Gábor 6, Gácsi Zalán 9.

Paksra utaztunk az ESZI sportcsarnokba, ahol annak idején sok csatát vívtunk az atom város játékosaival. Az őszi fordulóban itthon nagy arányú győzelmet aratott az ellenfelünk és a tisztes helytállásért mentünk.
Megbeszéltünk egy célt a mérkőzés elején, hogy az eladott labdákra figyelünk és próbáljuk lecsökkenteni az eddigi számokat. Sajnos ezt nem tudtuk megvalósítani. Volt még egy feladat, hogy a ziccereinket dobjuk be. Ezt hellyel-közzel sikerült teljesítenünk. A játék összképe nem volt rossz egy igen erős paksi csapattal szembe, de van még hova fejlődnünk!

U16- Dunaújvárosi Sárkányok-Dombóvári Kosársuli KE „B”

U16- Dunaújvárosi Sárkányok-Dombóvári Kosársuli KE „B”

2019.03.05. Regionális kadett bajnokság 2. forduló.

Dunaújvárosi Sárkányok – Dombóvári Kosársuli KE „B” 39 – 103 (12-26, 11-24, 14-30, 2-23)
Dombóvár: BERTA B. 9, KATATICS K. 19/9, Kovács K. 4, VIDA M. 16, KALOCSA L. 20. Cs.: BARABÁS Á. 21, Monostori Á. 8, Fehérvári Cs. 6, Óliás G.

Kadett „B” csapatunknak a regionális bajnokság 2. fordulójára került sor, Dunaújvárosban. Szerettük volna az első fordulós teljesítményünket hozni, kemény védekezéssel, sokszor tudtuk hibára, illetve rossz dobóhelyzetre kényszeríteni ellenfelünket, amiből gyorsan tudtunk indulni, és könnyű kosarakat sikerült értékesítenünk.
Végig kézben tudtuk tartani a mérkőzést, hiányérzetünk csupán a rengeteg kihagyott közeli helyzetek miatt lehet, de próbálunk ebben is fejlődni, és a későbbiekben jobb százalékban értékesíteni ezeket a helyzeteket.
Gratulálok csapatomnak a győzelemhez, folytatás szombaton Nagykanizsán.

Hajrá Dombóvár!

Harcosok klubja

Harcosok klubja

„Harcosok klubja”

Folytatjuk beszélgetéssorozatunkat felnőtt csapatunk játékosaival. A mostani interjú során együttesünk csapatkapitányával, Pölöske Kornéllal és Tóth Kristóffal beszélgetek. Kornél a Dombóvári Kosársuli saját nevelésű játékosa, aki az utánpótlás csapatokat végigjárva jutott el a felnőtt gárdáig, mellyel már jó néhány szezont maga mögött tudhat. Kristóf Kaposvár szülötteként a somogyi megyeszékhelyen ismerkedett meg ezzel a nagyszerű sportággal, itt is vált felnőtt játékossá, mielőtt nagy örömünkre Dombóvárra igazolt volna. Később testvére Máté is követte hozzánk, aki jelenleg az Amerikai Egyesült Államokban próbál szerencsét. Két eltérő pályafutás, két különböző poszton játszó játékos. Mégis van valami, amiben ők ketten nagyon hasonlítanak. Ez pedig a töretlen küzdeni és győzni akarás, az akaraterő, a jó értelemben vett harcos mentalitás. Ők azok, akik ha kell a „falon” is átmennek, ha kell, még akkor is elő tudnak venni plusz energiát, amikor a szurkolók már nem is gondolnák.

Srácok! Hadd tegyek fel elsőként egy kicsit filozófikus kérdést! Ha néhány mondatban meg kellene fogalmaznotok sportolói hitvallásotokat, a sporttal, a kosárlabdával kapcsolatos gondolataitokat, mit mondanátok?

Pölöske Kornél: Én mindig a kemény munkát tartottam a legfontosabbnak és az akaratot már a kezdetektől. Szerencsére mindig olyan edzők keze alatt voltam, akik szintén ezt helyezték előtérbe. Gondolok itt Balázsra, Attilára és jelenleg Szikóra. Ezek nélkül nem megy semmilyen sport. Emellett úgy gondolom ez nem csak a sportra igaz, hanem az élet bármely területére.

Tóth Kristóf: A kosárlabda számomra nem csak egy egyszerű játék, ez egy szenvedély. az egyik legkomplexebb sport, pillanatok alatt döntések sorozatát kell meghozni amik, befolyásolhatják az egész mérkőzést. A pályán mindenki egymásért dolgozik, ez nagyon jól össze tudja kovácsolni az embereket. A játéknak minden perce öröm és ezt úgy tudjuk a legjobban meghálálni, ha mindig a maximumot nyújtjuk.

Kori! Az idei évadtól tiéd a csapatkapitányi „karszalag”. Ez a szerepkör az edzői stáb és a csapattársak megbecsülését mutatja, melyre maximálisan rászolgáltál. Mit gondolsz erről a szerepkörről, erről a csapaton belüli megtisztelő feladatról?

Pölöske Kornél: Nagyon megtisztelőnek tartom, hogy én lehetek ennek a fantasztikus csapatnak a kapitánya. Büszkeséggel tölt el, hogy a csapattársaim és az edzői stáb bizalmat szavazott nekem. Próbálok felnőni a feladathoz. Aki ismer, tudja, hogy nem vagyok egy kimondott vezér típus. Kristóf sokat segít nekem ebben a pályán és azon kívül is. Jól kiegészítjük egymást.

Kristóf! Amint a bevezetőben már említettem, Kaposvárról érkeztél csapatunkhoz, ahol nagyon hamar elfogadtak a csapattársak és a szurkolók. Egyszer félig viccesen félig komolyan azt is mondtam neked, te már dombóvári vagy csak Kaposváron laksz. Milyen érzésekkel jöttél hozzánk annak idején? Mit tapasztaltál meg nálunk? Mi tartott itt évek óta Dombóváron a csapat kötelékében?

Tóth Kristóf: Mikor ide kerültem Dombóvárra, emlékszem féltem, hogy mit fognak hozzám szólni a leendő csapattársak. Viszont amint beléptem az öltözőbe ez az érzés elmúlt. Mindenki pozitívan fogadott és az első edzés végére már tudtam is, hogy jó helyre kerültem! Itt nálatok tapasztaltam meg, hogy mi nem csak csapat vagyunk, hanem egy család az egész kosársuli. Ez az, ami itt tart engem és természetesen a szurkolók, akik minden meccsen kint vannak és buzdítják a csapatunkat. Úgy gondolom egy játékos ennél többet nem is kívánhatna!

Beszéljünk egy kicsit az idei szezonról. Az idő repül, és már túl vagyunk 18 fordulón. Miként tekintetek vissza a csapat eddigi szereplésére, azt hogy értékelitek? Miben látjátok a csapat eddigi szereplésének okait?

Pölöske Kornél: A szezon eleje kissé nehézkesen indult. A kedvező sorsolásnak köszönhetően aztán viszonylag jól indítottunk. A csapat még nem volt készen. Folyamatosan csatlakoztak be az új játékosok. Szikó dolgát ez jelentősen megnehezítette. Volt egy-két kisebb hullámvölgy, de szerencsére hamar kijöttünk a gödörből. A csapat felépítése teljesen eltér a régebbiekhez képest, hiszen eddig idősebb, rutinos, NB1 A csoportos tapasztalattal rendelkező játékosok alkották a csapat magját. Most a játékosok nagy része még fiatalnak mondható. Szerintem a tabellán azt a helyet foglaljuk el, ahova nagyjából tartozunk. Úgy gondolom, elégedettek lehetünk a jelenlegi helyzetünkkel.

Tóth Kristóf: Az idei bajnokság nagyon erős ezért szerintem elégedettek lehetünk az eddigi szereplésünkkel. Ami pedig az okát illeti, mindenki szívét-lelkét beleadja minden meccsbe. És amíg ez így van, addig ez a csapat nem veszíthet.

Az alapszakaszból még négy idegenbeli mérkőzés van hátra. A háromállomásos pécsi túra mellett egy dunaújvárosi meccsel. Kemény tavasznak ígérkezik az előttünk álló időszak, de a csapat kvalitásait tekintve mindenki joggal reménykedik a sikeres szereplésben. Mit vártok ezektől a meccsektől? Milyen célokat fogalmaznátok meg magatok és a csapat számára?

Pölöske Kornél: Mindenképp meg akarjuk szerezni a második helyet. Ezért dolgoztunk egész szezonban. Én hiszek a csapatban, hogy ez a 4 meccs úgy fog sikerülni, ahogy azt szeretnénk, és ahogy elvárják tőlünk. Legfőbb cél szerintem, hogy csapatként keményen eddzünk hétről-hétre, aztán a hétvégén együtt hajtsunk a győzelemért.

Tóth Kristóf: Úgy gondolom a csapatnak egyetlen célja lehet. Ebből a 4 állomásból, 4 győzelemmel kell hazatérni.

 Végül nektek is felteszem a már szokásosnak mondható kérdést. Üzennétek –e valamit a csapat „hatodik játékosának”, a szurkolóknak?

Pölöske Kornél: Elmondhatatlanul hálásak vagyunk azért, amit egész szezonban tapasztalunk. Hogy hazai meccseken ennyien eljönnek és kiszurkolják belőlünk a jobb teljesítményt és a győzelmet. Ez valami elképesztő. Az, hogy még idegenbe is elkísérnek minket évről-évre, – gondolok itt Kaposvárra, Pécsre -szerintem ez az NB2-ben egyedülálló. Nagyon remélem, hogy a hátralévő meccseken sok örömet tudunk szerezni még szurkolóinknak. Nélkülük ez ilyen szinten nem tudna működni. Ezúton is szeretném megköszönni a csapat nevében az egész éves szurkolást, valamint kérném, hogy aki teheti, jöjjön el Pécsre, hiszen hatalmas szükség lesz rátok. Hajra Dombóvár!!!

Tóth Kristóf: Először is köszönjük, hogy mindig szép számmal kilátogatnak a meccseinkre és buzdítanak minket! Aki tudja, kísérje el idegenbe is a csapatot! Szükségünk van rátok!Hajrá Dombóvár!!

Nagyon szépen köszönöm a beszélgetést! A szezon további részére sok sikert és sérülésmentes, eredményes szereplést kívánok nektek és az egész csapatnak!

 

                                                                                                                                   (K.A.)

Pölöske Kornél

Tóth Kristóf