U11A- Kenguru bajnokság alapszakasz 5. forduló, Dombóvár
Kenguru kupa C csoport 5. forduló Domóvár U11/A
NKA Pécs U11/C – Dombóvári Kosársuli KE/A 62-66 (17-24, 17-7, 15-19, 13-16)
Babulják Dániel 6, Börcsök Dorián 4, Dávid Kornél 2, File Bence 4, Győrfi Dániel 5/3, Hernádi Levente -, Illia Soma -, Németh Kadosa 13 , Varga Zétény 23, Vészi Péter 9
Dombóvári Kosársuli KE/A – Mohácsi Torna Egylet 1888 77-36 (14-8, 33-12, 8-14, 22-2)
Babulják Dániel 9, Börcsök Dorián 9/3, Dávid Kornél 3, File Bence 14/6, Győrfi Dániel 10, Hernádi Levente 5, Illia Soma -, Németh Kadosa 5, Varga Zétény 12, Vészi Péter 10
Újra hazai pályán szerepelhettünk egy U11-es fordulón, ahol az előző, csalódást okozó torna után mindenképpen javítani szerettünk volna, és bebizonyítani, hogy helyünk van a „B” csoportban. Ehhez két olyan ellenfél ellen kellett teljesítenünk, akik ellen még nem játszottunk ebben a bajnokságban mérkőzést, így előzetesen nem tudtuk, mire számíthatunk.
Azt nyilván tudtuk, hogy egy akadémiai csapat biztos, hogy komoly játékerőt képvisel. Ennek ellenére úgy tudtuk kezdeni a mérkőzést, hogy élmény volt nézni a játékunkat, sok labdaszerzés után nagyon szép támadásokat vezetve, és a kialakított helyzeteket magabiztosan értékesítve komoly előnyre tettünk szert. Ezután rendezték a soraikat a pécsiek is, és a negyed végére csökkentettek a különbségen. Sajnos a második negyedben, valamint a félidei büntetődobások során rengeteget hibáztunk, így a félidő után már az amúgy agresszíven, és ügyesen játszó pécsieknél volt az előny. A második félidőben végig fej-fej mellett haladt a két csapat, így egy teljesen nyílt „egylabdás” végjátékba mentünk bele, ahol pár extra kosárral, és jó védekezéssel sikerült megtartanunk a pár pontos előnyünket.
A mohácsiak ellen fordítottan alakult az első félidő, az első negyedben csúszott be több hiba, ami miatt még szorosan alakult az eredmény, a második negyedben azonban igazán felpörögve, harcos és eredményes játékunkkal a nagyszünetre eldöntöttük a mérkőzést. A második félidőben folyamatosan cserélgetve mindenkinek sok játéklehetőséget tudtam adni, amivel éltek is a fiúk, mindenki kitett magáért, és hozzá tudott tenni a csapat játékához.
Mérhetetlenül büszke vagyok arra, ahogy reagáltunk ezen a tornán a felmerülő nehézségekre. Hol a védekezésünk, hol a támadásunk segített ki minket ezekből a szituációkból; hol a szívünket, hol az eszünket használtuk, amikor pedig egyszerre mind a kettőt olyankor egészen gyönyörű dolgokat is megcsináltunk a pályán. Egyre többször látom vissza azokat az edzésen gyakorolt játékelemeket, amikre szeretném a játékunkat, és ezzel egyidejűleg egyre inkább tudunk csapatként játszani, csapatban gondolkozni. Nekem ezek sokkal fontosabb dolgok, mint a számszerű eredmények, és ezek jelzik számomra azt, hogy jó úton járunk. Természetesen a csapattá válás szempontjából nagyon fontosak az ilyen kiélezett mérkőzéseken kiharcolt győzelmek is.
Gratulálok a csapatom minden tagjának ahhoz, hogy újra feljutottunk a „B” csoportba, ahol majd ismételten próbálunk minél inkább helytállni. A családtagoknak köszönjük, hogy ismét végig mellettünk álltak, és végig szurkoltak, buzdították csapatunkat!
